Keresés ebben a blogban

2017. október 1., vasárnap

Fájdalmas búcsúzás



Fájdalmas búcsúzás

A törölköződ még most is ott lóg, ahol hagytad
benne magadat s, tiszta szívedet is ideadtad.
Álarcban indultál tovább,
oda ahol nem látnak benned csodát…
A tűz… a tűz persze ott is lobog,
habár a lélek mától ismeretlen dolog…
megszokás és meghunyászkodás lett újra a szobád,
és a tükör…a tükröd soha többé nem jóbarát….
És én…én aki itt maradtam,
ki ajándékul cserbenhagyást kaptam,
                                              csak remélem fájdalmamon nem nevettek.
                                              Hisz nélkülem…nélkülem csak                                                                  szegényebbek lesztek…

                                                                                 06.07.17'



14 megjegyzés:

  1. Ne tűnj máááá áldozatnak he! Szép ez a kis melankólika, de ha belegondolsz milyen nyomorúságos lelkivilágban él az a nő, aki jutalom falatként kezeli a puncit.... és akkor adja, ha jó fiú voltál..... Az ilyen osztja minden szép szóért.... mindenféle előnyökért.... mosogatás... bók.... meg a bánat se tudja. Kuka az összes ilyen, de ezt ők is tudják. NIncs is más a tarsolyukban, csak az a kis rés.... amiért elég nagy árat kérnek. Aki megadja nekik az hülye.... legalábbis, ha csak a muffot kéri cserébe. Ne ríjjjál tesó ilyen nő van 5000-ért bárhol.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért nem egészen így volt ez nálam, semmi ilyen jutalom falat, csak másfél évet nem lehet nyomtalanul kitörölni az emberből...Kínomban kiszámoltam kb. 350 "egybeolvadás" az elég ahhoz hogy utána elvonási tüneteid valódi fizikai fájdalmaid legyenek. És a mély lelki részről még nem is beszéltem. A baj csak az,hogy "olvadni" úgy tűnik több helyen is lehetett.... :-(

      Törlés
  2. Oooo ezek szerint vége Anikóval? Sajnálom Laci szerintem passzoltatok egymáshoz. Ne csüggedj menj tovább. Tetszik a versed egyébként csak szomorú. Meg ne halj egy nő miatt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, aranyos vagy. Igyekszem túlélni...majd írok legfeljebb tovább, a tollam nem hagy el - remélem.

      Törlés
  3. Hogy is szokták mindani?.."átjött". Erdekes, hogy egy versbe milyen érzéseket lehet megeleveniteni. Pedig olyan jo volt hónapokkal, évekkel korabban látni es hallani rajtad a szerelmet/boldogsagot. Annyira jo lett volna, ha beteljesul az álmod..igazán szoritottam neked..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát Köszönöm Kriszti! Én is szorítottam! :-) Legalább versként megmaradt valami... a sebek mellé :-)

      Törlés
  4. Drága barátom, aki elhagy Téged, sose érdemelte meg, hogy vele legyél. Fantasztikus Ember vagy és nem tudja, hogy mit veszített.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Tudom,hogy ez így van de még két hónap után is csak gyengélkedik a lelkem... :-)

      Törlés
  5. Sajnos ez az év az elmúlás és búcsúzás jegyében telik. Semmi sem lesz már olyan mint régen, de talán van még remény. Légy erős! Nincs más út. Nem is volt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm barátom! Igen valóban azt a legnehezebb elengedni amihez már csak te ragaszkodsz.... Semmi sincs véletlenül szokták mondani, vagy megóvtak valamitől az őrangyalaim vagy pedig csak tudomásul kell venni amit én is megtanultam, azzal,hogy megtalálod az "igazit" azzal még nem értél révbe...csak kaptál egy kis ajándék időszakot, csodás élményeket. Tudom,hogy sokat veszítettünk mindketten-csak szeretném,hogy rájöjjön erre ő is. A legkegyetlenebb dolog számomra az, hogy semmit sem tudok már. De valahogy közben mégiscsak gazdagabbak lettünk valamivel. Megváltoztatott ez a dolog, hiszen egyik legerősebb élmény volt az életemben....

      Törlés
  6. Vannak/voltak/lesznek emberek, akik csak azért kerülnek átmenetileg az ember életébe, hogy tanuljunk tőlük valamit. Mutathatnak magasságokat és mélységeket, változhatunk tőlük/értük, de csak hogy jobb emberek lehessünk. Tudom, szerény vagy, hovatovább lehetnél még ennél is jobb ember? :D De fel a fejjel, hidd el, ez csak egy hosszabb oktatóanyag volt, hiszen aki így ki tud lépni az ember életéből, az nem érdemel egy perc szomorkodást sem. Élvezd az embert akivé váltál, aki rátalálhat a hozzá illő nőre. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hmm, na most nem tudok mit mondani....köszönöm!

      Törlés
  7. Amikor a gyanúból valóság lesz

    Néhány napja a fülembe jutott, hogy a munkahelyén azok akik egyébként kedvelik és ő is kedveli őket, tehát nem akarnak rosszat neki - nem mellesleg a mi történetünket nem tudják- szóval azok mondják, hogy arról beszél a fél munkahely, hogy ő és az egyik kisfőnök… már régóta. És a neve mellé még a nimfomán szót teszik, na nem rosszallásból csak tényként. (Vajon mi az oka ennek a következtetésnek, abba nem akarok belegondolni.) Azt hiszem először ez a szó csapott mellbe, mert ezt soha nem használtam volna rá. És innentől kezdve széthullott a világom, az összes mesével és ábránddal majd mint egy puzzle összeálltak az apró elszólások, tények, kis bizonyítékok amiket tudtam ugyan, de nem akartam tudomásul venni. Azt hittem túl vagyok rajta. Már több hónapja nem kerestem még közvetett módon sem( miközben jó ürügyként azóta is rám hivatkozik, mikor már ég a talaj a talpa alatt vagy bizonyítékokat kell eltüntetni.) Sosem tagadta mennyire vonzódik hozzá, mindig szikrázott köztük a levegő – mondta nekem jó párszor. De más ezt úgy tudni, hogy reménykedsz benne, te vagy a betegesen féltékeny, az őrült zaklató – inkább ez mint, hogy igaz legyen. Emlékszem sosem értettem, hogy lehet olyan vak az ember, olyan elfogult, hogy ne fogja fel azt amit amiket a saját szemével lát. Például látja, hogy beszáll egy autóba ő pedig este remegő szempillával azt mondja - ez nem így volt. És ez elég válasznak. Vajon mi kell hozzá, hogy az ember saját magát nyomja el csak azért mert nem akar szembesülni az igazsággal, inkább elfogadja a mesét minthogy utánajárjon mi a helyzet. Belül érzi, hogy nem igaz de inkább nem tesz mást CSAK megkérdezi mert reméli és tudja, hogy egy újabb megnyugtató választ kap. (Hónapok múlva pedig beérik a sok apró kis monológ és erény lesz a gyengeségből: ilyen aki rugalmas és nem betegesen féltékeny…)

    VálaszTörlés
  8. …) A sors fintora, hogy én nagyobb lúzer vagyok, hiszen előző évben mikor fél napot kézenfogva sétált vele, elhittem a legnagyobb blöfföt: csak azért,hogy nehogy elvesszen a tömegben…Szóval párhuzamosan hárman. Na igen olyan tökéletesen tudta kidumálni magát, hogy te kértél elnézést. Aztán rájöttem a titokra. Ő nem hazudik! Teljesen elhiszi amit mondd, ettől olyan meggyőző. Ismerem a trükkjeit a titkos vonalait, és láttam milyen hazugság cunamira épült a házasság újra kezdése. És, hogy mentse magát cserben hagyott. Még ezt is megértettem. Védeni kellett magát bár innentől a pesti randevún” csak egy csók volt”, számomra kezdett csak az erősen szépített változatnak tűnni...De védtem magamban, aztán azt mondtam - na jó hát a vére hajtja, ezt is megértem mert szeretem. Ha elmondja még ezt is simán megoldhattuk volna, elég modern lettem volna ebben is. Örök igazság, aki előtted másokról beszél vagy cselekszik, rólad is ezt teszi mikor nem vagy ott – és tette is. A konyhában alaposan kényeztetett szerető után a fürdőszobából kijövő férjnek adott megnyugtató puszi talán valóban a lelkiismeret jele is lehet, nem tudom. Szerettem volna megtudni a valóságot, de talán mégsem. Most így valami fura állapotba kerültem, szeretném kihányni magamból ezt az érzést. Semmihez sem hasonlítható állapot. Csak nézem a plafont és nem értem. Nem törődtem bele könnyen ezt elismerem - talán ez természetes hisz tudom,hogy több mélyebb érzés volt ez bárminél is. Két hónapig mindent elkövettem, hogy átbeszéljük utoljára, ne elfojtás, megoldatlan trauma maradjon belőle. Ne maradjon lehetősége egy elfojtott betegségnek. Lassan belenyugodtam abba, hogy visszatért, jót tett a házasságának – így a „Mór mehet”. De minden szertefoszlott. Mert ami most kiderült nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt „őszinte és egyenes”. Sokszor hallottam ezt a mondatot. De ma ráébredtem, hiába védem, beugrottak a trükkök amiket használt amiket láttam alkalmazni tőle a nagy újrakezdés első heteitől kezdve a mai napig. A megnyugtató apró kis negatív sztorik a másik félről, gyanú eloszlatás céljából. Ezekből én is kaptam, most jöttem rá, most fogtam fel igazán. Talán a legnagyobb baj velem az volt, hogy egyre kevésbé lehetett átverni mert éreztem azt a megmagyarázhatatlan sumákságot. De sikerült. Apró kis tudatos trükkök. A nálam hagyott darab a szívéből meghalt a mai napon. Az enyém ami nála maradt esténként csendesen zokog benne, talán álmában néha meghallja…azt hiszem akkor van remény, mert a lelke talán még él…
    Ez fáj ez a tudatos hazugság. Megesküdni szent dolgokra, családra csak azért, hogy …hmmm nem is tudom miért? Valóban nem volt rá szükség. Nem vagyok tökéletes, mint ő sem, de határozottam érzem orvosságai lehettünk volna egymás életének. Ezért igazi veszteség lett ez számunkra. Én tudom, érzem. Egy őszinte érdeklődés egy apró sajnálom, egy igazi baráti átbeszélés – lezárás a végére ez örökre hiányozni fog. Ezeknek a dolgoknak nagyobb jelentősége van mint gondolnánk. Tudom,hogy van ilyen mert szinte csak így zártam le a kapcsolataimat. Békével….Hát így kerül sár egy szép történet végére, aki olvassa szerencsére nem tudja kiről van szó, maradjon is így. Minden hasonlóság csak a véletlen műve csupán…

    VálaszTörlés